30 év kegyelemjel, csodák, éppolyan változatosan, mint amilyen nagy számban; 30 évmelynek zarándokok ezrei voltak tanúi, a világ minden tájékáról, a Szeplotelen lábaihoz járulta és letérdeltek előtte, e kis erdőben, hogy könyörgéseiket előadják. Előtte bizalmukat szavakba öntötték :

"(...) Meg kell hallgatnom népem könyörgéseit ."

Amikor a Menny a földre hajol és megnyílik, hogy legértékesebb kincsének örvendezhessünk: a Csodálatos és Legalázatosabb Szűz Mária, az Angyalok királynője: mennyire megindító számára, aki az Ő kiválasztott Bizalmasa, Jean Marie Atya.
Olyan, mint az Örökkévalóság egy pillanata, mely a földet egy különleges időszakba burkolja.

És az alázatos nép nem tévedhet effelől. Felismerik és érzik, bensojükben, hogy a Szeplőtelen Mária látogatja a földet. Ez egy kimondhatatlan érzelem, belső érzés. Meg kell tapasztalnod, részesének kell lenned ahhoz, hogy megértsd. Ott kell lenned személyesen, az Anya lábánál,hogy megérintsd azt, amit oly nehéz megfogni, hogy megérezd szívének ezt a csücskét, a béke e kis alázatos menedékében.

Egy kisgyermekük vaksága miatt elkeseredett ifjú pár, nem tudott betelni az örömmel, amikor drága gyermekük teljes gyógyulását tapasztalták.

Egy másik zarándoknő, aki mellrákban szenvedett, miután a kegyelemmedált (melyet a Le Fréchou-i Miasszonyunk adományozott) testének beteg részére helyezte, következő orvosi vizsgálatának alkalmával megtudta hogy betegsége teljesen eltűnt, ugyanakkor észrevette, hogy a medál bőrén lenyomatot hagyott.

Nigerben, Afrikában, egy férfi, kinek keze teljesen elfertőzödött, és megengedte egyik apácánknak, hogy a Fréchou-i szent olajjal megkenegesse, másnap diadalmasan tért vissza: keze teljesen meggyógyult.

Hányan, akik a Szentség közelében sem jártak több, mint 25 vagy 30 éve, erős vágyat éreztek, hogy gyónjanak és újból templomba járjanak, vagyis, hogy egy új, igazabb életet kezdjenek.

Számos, komoly betegséggel küszködő személy, miután az áldott Erdőbe jöttek imádkozni, orvosaikkal együtt feldezték, hogy betegségük teljesen megszűnt.
Rengeteg csoda történt 30 év alatt és mindegyik hónap 14. napja a kegyelem forrása a zarándokok számára, és mindegyik megbékélt szívvel tér haza: ez már önmagában egy csoda!

Természetesen, minden jelenés, felismert vagy nem, nem egy dogmája a hitnek. Minden egyén saját maga dönti el, hogy elhiszi vagy sem.
Ami minket illet, mi mélyen meg vagyunk győződve Miurunk és áldott Miasszonyunk látogatásainak létezéséről a Fréchou-i földdarabkán. És ezért mi, Szerzetesek és Apácák, Miasszonyunk Szolgálói, e Gyülekezet Hívei lettünk, mint Miasszonyunk Bizalmasai.
Számunkra, egy ilyen Atya és Alapító vezetése alatt élni a legynagyobb boldogság. Mi tudjuk és biztosak vagyunk benne: a legjobbat választottuk. Most te is ezt teheted, ha érzed az elhivatást, megtapasztalhataod ugyanezt a kegyelmet, ugyanilyen boldogan.

30 éve Gyülekezetünk egyre nott, és ma már jelen vagyunk az Egyesült Államokban, Mongóliában, Franciaországban, Haitiban, Martinique-ban, Nigerben, Kameronban... és nemsokára más országokban, mindig a lelkek üdvözülését keresve, a legszegényebbek és a hátrányos helyzetűek szolgálatában.