A mi Haiti missziónk Carrefourban kezdődött és folytatódott Port-au-Prince-ben, Petionville-ben után pedig Croix des Bouquets-ben Dumay területén, egy negy szegény zöna a hegyek lábánal.

Ebben a tartományban nincs iskola sem egészségvédelem.

A misszió égi Védelmezője, a Boldogságos Szűz Mária meghallgatta az őnépének a panaszait, aki alultáplált, neveletlen, végtelenül szegény és nincs semmi anyagi és szellemi támasza.
Erre a felhívásra választ Jean Marie Atya és küldött néhány apácát, hogy vigyázzan az árvákra és a szegény gyerekekre és a gyerekek száma mind nőtt.

Már több mint húsz elhagyott gyermek talált menedékre a Fraternite Ntre Dame családjában, ahol szeretetet és nevlést kapnak. Sokan a Fraternite Notre Dame segítése nélkül meghaltak volna.

A kezdett nehéz és a Fraternite Notre Dame szegénységben élt, a Gondviselés kezeire bízva magát.
A Fraternite Notre Dame mostani misszió egy olyan területen van, amelyet 1997-ben adományozott egy nagylelkű lakó Croix des Bouquets-ben.

A Gondviselésnek köszönhetőn az évek során az E.N.Sz. katonáinak, a
konzulátusok, nagykövetségek, nemzetközi szerveteknek, haiti vagy idegen jótevoknek nagylelkű adományai átalakították ezt a sivatagot egy békés menedékhellyé mindazok részére akik szenvednek.

A Port-au-Prince része, de elszigetelt a folyó miatt amely eső idején nem átkelhető.

A misszióban felemelték az első épületet, megástak két kutat és Jappán Nagykövetsége épített egy hidat a csatorna fölött a misszió felé.

UNICEF ajándékozott egy 34.000 literes cisternát viznek. Barakkokat állítottak fel hálószobáknak, konyhának, kápolnának...





A misszió úgy nézett ki mint egy katonai tábor amikor az amerikai tengerészek megkezdték az iskola épitését: 3 épület 12 osztállyal, egy valóságos csoda.

" Este felé, a misszióbab, a mi kedves disznónk el szaladt a határra és senki nem tudta megfogni vagy látni.Gyerekek, apációk a ruháikkal a szélben mozogva, a katonák, mindenki szaladt mindenfelé. A szolgálatos katona a toronyból az éjjeli kukerrel elvezette a gyerekeket a disznó után: szaladjatok arra! Oh, el veszitettétek! Hamarabb! Utolyára minden elvégzett az egésznek a kacagásába. A mi szemtelen disznönk vissza volt hozva a helyére."
A Fraternite Notre Dame szerzetesri felépítették az árvaházat a Dumay-i kőművesek segítségével.
Itt a tikkasztó hőség váltja egymást a szakadó esővel. A Fraternite Notre Dame papjai minden energiájukat beleadják az árvaház falainak és a rendelőintézet felépítésének, hogy a betegeknek orvosi segítséget nyutsanak.

A szerzetesek számára a haiti élet nagyon nehéz, villamárom nélkül, egyetlen generátor ad villamos energiát a missziónak. Az aszfaltozott utak ritkák, a járművek sokszor elromlanak emiatt. Megrakodva egy 4x4-es kocsival álkelni a folyón, elromlik a kocsi és bennemaradsz a sárban. A ruhák vasalása szénes vasalóval történik petroleumlámpa fényénél.

Emlékek a haiti misszióból

A nevelés egy mindennapi munka a kisgyerektől a nagyoki, olyan ebbereket kell alkatnunk akik egy országot fel tudnak éoíteni, akik nevelést és egészséget biztisítanak mindenkinek.
Az egyik apáca elmesélt egy rövid történetet: a kis huncut Francois mocskos kezzel ült az asztalhoz. A Nővér megkérdezte:
- Kezet mostál?
- Persze!- felelt a gyerek vidámon.
- Mikor?- kérdezte a nővér csodálkozva.
- Tegnap!
A nevelés megadja a gyereknek az Isten iránti kötelességérzetet és, megtanítja a többiekkel élni, megtanitja a szánalomra.

Az élet sok szomoru történetet is ad, mint annak a két éves hidrocefalie betegsében szevadő kislánynak a története akit elzavartak a kótházból és aki a misszión kapott helyet.
Egy néhány hónapos agyhártyagyulladás miaatt fogyatikos kislányt akit a szülei a kórházban hagytak, befogadott a Fraternite Notre Dame és így a kislány a növérek gondozása alatt fejlödik.

A misszión a növérek éjjel és nappal feláldozzák magggukat az árva és fogyatikos gyerekeknek.
A kis József akit az apja hozott ide (őzvegyként, ma már meghalt) csont és bőr volt. Másfélévesen még nem tudott járni. Ma már egy egészséges fiu lett belőle.

Sok család nem küldheti a gyerekeit az iskolába, mert nem tud átkelni a megáradt folyon, ők reggel 4 órakor kelnek hogy megkerüljék a folyót, vagy átkelnek a gyerekekkel a hátukon, hogy elérjenek a 8 km-re lévő iskolába.

Egy hét sem telik el anélkül, hogy az emberek ne kérjenek egy vagy tübb gyerek befogadását különböző okokval: pénz, élem hiánya, beteg vagy haldokló gyermek, túl fiatal anya 13vagy 14 éves. Van akinek már 2 vagy 3 gyerek van. Az anya elvesztette az eszét, a gyerket élva találták az utcán, az anya szülésben halt meg, a kicsi fogyatikos... >>>
Oly nagy a szegénység, olyan kevés az önkéntes!
Oly nagy a szegénység, olyan kicsi a lehetöség!
Oly nagy a szegénység, hol kaphatnak egy menedékhelyett?

Oly nagy a szegénység, olyan sok ártatlan áldozat!
Hallgassátok meg Isten hívását és segítsetek a mi munkánkat! >>>
Az úr kér, hogy adjátok a szeretetbol a szenvedő emberségnek, adjatok a javadalmatokból, az időtökből.

Ha minket fogtok segíteni, segítetek a szegényeket mert az apácának nincsen fizetésük és minden segítség a jótevő munkára megy.